Sunday, 19 December 2010

Betlehemi pásztorjáték - helyett

A 4. gyertya meggyújtását egy betlehemes előzte meg a szülőfalum plébániája mellett. Az édes harmadikos unokahúgom osztálya játszotta a darabot. Nagy szomorúságomra nyoma sem volt sem a humornak, se annak az áhítatnak, finomságnak, bővérűségnek,  amit én megszoktam a waldorfos pásztorjátékokon, de még a legegyszerűbb falusi betlehemes is sokkal többet ad ennél. Sőt, azok aztán az igazi jó betlehemesek! Dh, a várossá avanzsált falum ráadásul sváb település, a sváboknak pedig csodás pásztorjátékaik vannak. De ebben a városban nincs kapcsolat a múlttal. Csak annyit mondok, hogy a gyerekek egyetlen dalt sem énekeltek, végig hangszóróból szólt a zene, a bevezetőt a NOX nevű giccstenger adta, majd énekelt még Vikidál Gyula és sokan mások. Sírni tudtam volna, annyira sajnáltam, hogy rengeteg erőfeszítéssel csináltak egy nagy semmit, pedig ugyanennyi munkával és kicsit több odafigyeléssel adhattak volna a felnőttek a résztvevő gyerekeknek egy valódi művészeti  és lelki élményt. Így csak az unokahúgom csillogó szeme maradt meg nekem, ahogyan nagyon komolyan, odafigyelve, áhítattal mondja el ezt a négy, mellbevágóan gyönyörű sort, mint az egyik Angyal:


Az ég ölelkezett ím ekkor a földdel
Az egy igaz Isten az emberiséggel
új hit, új reménység szállott a szívekbe
lelki táplálék és áldás a hívekre




No comments: