Sunday, 13 February 2011

Legyen a város a játszóhelyed - Margitsziget télen




Én még nem tudom a lifttelen harmadikról fel-le cipelni a súlyos Holland Öreg Hölgyet a nem tökéletesen működő vállammal, így csak Dominó jött bicajjal. 1 fok volt, már a hídon lefagyott a kezünk. Gyors vágtába kezdett a kismackóm, én meg baktattam utána bicskával és fadarabokkal és élveztem, hogy a göröngyök roppannak a lábam alatt.

ilyenkor csak a rettenthetetlen futók, a kutyasétáltatók és néhány bizonytalan turista jár arra, illetve legnagyobb örömömre vagy 10 középkorú és sokkal idősebb nordicwalkingoló hölgybe is beleszaladtunk. kisgyerekes családok egész délelőtt nem jöttek szembe...

A Kaszinó és az állatkert között a kedvenc öreg fánknál




forrás

 leparkoltunk és füleltünk. Két fányira egy bozontos mókusfarkinca mozdult. Két ággal odább még egy. Tökéletesen láthatók voltak, nem lévén egy fia levél sem az ágon, ami mögé elrejtőzhetnének. De úgy tűnt, nem is nagyon izgatta őket ez az in flagranti. Olyan hangosan rágcsáltak, mintha valaki fűrészelne.

 Ezt a fekete diót eszegették,




kis lyukat rágnak a dió mindkét oldalára egymással párhuzamosan, onnan kikaparják a dióbelet, majd a fa alá hajítják a kibelezett gyümölcsöt. Mi meg jókora kupacnyit gyűjtöttünk belőlük. Dominó is hamarosan megismeri a diónyakék készítésének örömteli titkait - betonon (vagy csiszolópapíron, de utóbbi lényegesen kevesebb izgalommal jár) megcsiszoljuk és szép madzagra fűzzük, lehet belőle mindenféle kincs.



forrás

nem mellesleg sikerült 4 új akasztónak való fadarabot is megfaragnom, már csak fel kell valahová fúrni őket.

2 comments:

MaReni said...

Pedig volt ám ma még ott kisgyerekes család, MI! :-)
Csak mi ebéd után.

És a gyerekek ugyanezt a fát mászták, és mi is szedtünk alatta mintásra rágcsált diókat. (Brusi szerint szerecsendió :-))

eccehomofaber said...

:) különös összejátszása az eseményeknek :)