Tuesday, 1 February 2011

Néhány otthonoktatós blogba olvastam bele ma. kicsit elfacsarodott a szívem: annyira hiányzik a tanítás. De rögtön meg is vidámodtam, mert itt szuszog mellettem jól megérdemelt délutáni alvása közben a Főnyeremény.
Ha nem lenne nekünk a legfontosabb a Waldorf pedagógia, az otthonoktatást választanám. különösen, ha lennének tesók - mert a szociális nevelést a közösség végzi el és ez nagyon fontos. De mivel egyik sem, másik sem áll fenn, így ez csak egy kis birizgálás gyomortájékon. A Waldorf az igazi - nekünk. De azért jó lehet a gyerekekkel otthon -erdőn-mezőn is nevelődni.

3 comments:

Hordoznijó said...

Pont ezt gondolom én is! Ha lenne sok tesó meg kortárs gyerekek (aik nem mind oviba meg iskolába járnak :), meg lenne sok-sok "természet" a közvetlen közelünkben (de min. egy kert), akkor én is az otthonoktatást választanám.
De ha már intézményt választok, akkor waldorf :)

eccehomofaber said...
This comment has been removed by the author.
eccehomofaber said...

az előző elég rosszkedvűre sikeredett, úgyhogy kicsit tompítom...

hát igen. ugye már mindannyian eljutottunk odáig, hogy nem elég intézményt választani, az emberi tényező komolyan esik latba. azért egyre többször gondolkodom ezen az otthonoktatás-dolgon, ki tudja, hogy alakul az élet...